A macsk�k csal�df�ja k�r�lbel�l 35 milli� �vre vezethet� vissza. Az ez id� alatt megjelent sz�mos faj mindegyike rendelkezik valamilyen "macskaszer�" von�ssal. Mind nagyszer� ragadoz�k. Ma a h�zimacsk�val egy�tt �sszesen 36 macskafajt ismer�nk. A h�sev� �llatok k�z�l tal�n a macska tudott a legt�k�letsebben alkalmazkodni a zs�k�myszerz� �letm�dhoz.

�s�k

A tud�sok szerint csak n�h�ny kisebb �llatfaj �lhette t�l a dinoszauruszokat is kipuszt�t� 66 milli� �vvel ezel�tt bek�vekezett term�szeti kataszr�f�t. Ezek apr�, nagyr�szt rovarokkal t�pl�lkoz� �llatok lehette. Ezekb�l fejl�d�tt ki az �n. miacid csoport, amely k�s�bb k�t ragadoz� alcsoportra v�lt sz�t: Az �jvil�gi �gra(medv�k, kuty�k, f�k�k, mos�medv�k, oroszl�nf�k�k, meny�tek) �s az �vil�gi �gra(macsk�k, manguszt�k, hi�n�k, cibetmacsk�k). Az egyik ilyen miacid lesz�rmazott, a Proailurus 35 milli� �vvel ezel�tt �lt. Minden olyan tulajdons�ggal rendelkezett, amelyek a macsk�t ma is nagyszer� ragadoz�v� teszik: hajl�kony, f�rge test; rugalmas v�gtagok, �les karmok �s szemfogak, valamint kiv�l� t�rbeli l�t�s. Egy m�sik faj, a 10-15 milli� �vvel ezel�tt Eur�zsi�ban �l Pseudailurus a ma ismert ocelthoz volt hasonl�. Ebb�l az �si fajb�l fejl�dtek ki a k�l�nb�z� macskafajok.

A macskaf�l�k csal�dja

Ma a 270kg-os tigrisekt�l az egy kil�s feketel�b� macsk�kig �sszesen 36 k�l�nb�z� macskafajt ismer�nk. A tud�sok a macsk�k csal�dj�nak genetikai fel�p�t�s�t tanulm�nyozva nyolc csoportot k�l�nb�ztetnek meg. Az egyik ilyen csoportba tartoznak a h�zimacsk�k. L�tezik k�t olyan faj is, amelyek sehov� sem sorolhat�ak. A F�ldet ben�pes�t� eml�s�llatok k�z�l a macsk�k terjednek el legink�bb. Az egykor, szinte minden kontinensen szabadon k�borol� vadon �l� macskaf�l�ket az ut�bbi 10 000 �v sor�n jelent�sen visszaszor�totta egyetlen komoly ellens�g�k, az ember.

Jellegzetes harap�s A tigris �s a h�zimacska er�s �llkapcs�ban �l� �les szemfogak a macskaf�l�k saj�tos jellemz�i.

VADON �L� MACSKAF�L�K

J�llehet a genetikai elemz�s f�nyt der�tett a macsk�k rokons�gi kapcsolatainak titkaira, m�gis keveset �rul el arr�l, hogyan �lnek �s viselkednek ezek az �llatok. Az �kol�gusok szerint a macsk�k m�ret szerinti (nagy, k�zepes �s kicsi) csopostos�t�sa n�ha c�lrevezet�bb, mint a rokons�gi kapcsolatok alapj�n.

Nagymacsk�k

Az oroszl�n �s a tigris a legnagyobb termet� macskaf�le. Mindk�t fajnak nagy test� zs�km�nyra van sz�ks�ge, mert t�l nagyok ahhoz, hogy apr� vadakkal csillap�thass�k az �tv�gyukat. Az �zsiai erd�kben �l� tigrisek szarvasokra, vaddiszn�kra �s vad szarvasmarh�kra vad�sznak. Az afrikai s�ks�gon az oroszl�nok antilop-, g�n- �s zebracsord�kra lesnek.

Harci �lt�zet A tigris f�lelmetes ragadoz�. Bund�j�nak jellegzetes cs�kjair�l r�gt�n felismerhet�, amely rossz f�nyviszonyok k�z�tt j� �lcak�nt is szolg�l.

V�dett �leskamra A leop�rd otthonosan mozog a f�kon. Sokszor az �gak k�z�tt pihen �s oda hurcolja fel a zs�km�ny�t is, hogy meg�vja vet�lyt�tsait�l.

K�l�nf�le foltok A jagu�r mint�zata elt�r a leop�dt�r�l. Nem ritka a teljesen egysz�n�, fekete jagu�r sem, de test�ket �ltal�ban s�t�t sz�n� rozzet�k, �n. szemfoltok bor�tj�k, amelyek egy-k�t kisebb foltot z�rnak magak�r�. H�tuk k�zep�n a s�t�t sz�n� foltok gyakran egybef�gg� vonall� olvadnak. Testfel�p�t�s�k a leop�rdok�n�l is er�teljesebb.

Csal�di vad�szat Az oroszl�nok gyakran csoportosan vad�sznak, s a zs�km�nyon megosztoznak. Ez a h�m �s n�st�ny val�sz�n�leg egy t�bbgener�ci�s falk�hoz tartozik.

Az oroszl�nok �s a tigrisek t�rsas viselked�se nagyon k�l�nb�z�. Az oroszl�n az egyetlen macskaf�le, amely falk�ban �l �s vad�szik. A leop�rd ak�r hossz� kilom�tereken �t k�veti kiszemelt �ldozat�t; gazell�kra, szarvasokra, vaddiszn�kra, majmokra �pp �gy vad�szik, mint a r�gcs�l�kra �s a rovarokra. M�s nagymacsk�kkal szemben a leop�rdnak nincs sz�ks�ge folyamatos iv�v�z-ut�np�tl�sra. �ldozatainak tetemeib�l is elegend� nedvess�ghez jut. B�r a leop�rdhoz hasonl�an a jagu�r is �gyesen m�szik f�ra, jobb�ra f�ld�n vad�szik. Mivel ezek a f�lelmetes vad�szok �ltal�ban kistermet� zs�km�nyt ejtenek, er�teljes szamfogaikkal egyetlen harap�ssal is k�pesek az �ldozat nyakszirt�j�t sz�troppantani.

Rejt�lyes vad�szat A karak�lnak vagy sivatagi hi�znak a hi�zfajokhoz hasonl�an nagy, fekete sz�rpamacsos f�le van. Ez a saj�toss�ga �s az a t�ny, hogy csak ritk�n l�that�, a k�z�pkorban k�l�n�s hiedelmek forr�sa volt.

Mit rejt az elnevez�s? A puma �szak- �s D�l-Amerik�ban igen elterjedt �s sz�mos n�ven simert pl. hegyi oroszl�n, amerikai oroszl�n, kagu�r, p�rduc �s hegyi macska.

|K�nyvb�l �rtam �s nem 1 perces volt!-M�solni Tilos!|